Lakóhelyünk története

        A település kialakulásának időpontját lehetetlen meghatározni.Beszélni a községről az első okleveles emlékek alapján lehet.A helytörténeti kutatások alapján az első írásos emlék Igalról 1193-ból származik.
       Minden bizonnyal már 1193 előtt is lakott terület volt,ezt bizonyítják a II.István korabeli ezüstpénzek,melyek szántáskor kerültek elő.A XII. században lett a Tihanyi Apátság birtoka,melyet oklevelek is tanúsítanak.
A XI.században a mai Igal és környéke királyi birtok volt.Adományozás révén  azonban a terület kisebb része egyházi,  nagyobb hányada világi birtok lett.Egy adománylevélen alapuló feltevés szerint  Moys ispán IV.László egyetértésével a margitszigeti apácákra hagyta.A kétféle birtoktípus faluvá szerveződése már a XII.sz. második felében elkezdődött. Egy 1211-ben kiadott oklevél Igalt "villa"-nak falunak nevezi.Az itt élők kétféle birtok szolgái,illetve jobbágyai voltak.Mindkét birtokos részéről  történtek birtokszerzési kísérletek  a másik fél rovására.A XIV-XV.századot végig kísérték a pereskedések. Összegezve: a  XIV.sz. sz. végi helyzetet Igal falu nagyobb része a margitszigeti apácáké , a kisebb része a tihanyi apátságé volt.A falu maga a kétféle egyházi birtok benépesülésével keletkezett.
     1448-ban már az oklevelek oppidumként,azaz mezővárosként említik.1462-be Mátyás királytól kiváltságlevelet kapott, és engedélyt arra,hogy évente négy alkalommal  országos vásárt rendezzen.
      A török hódítás a XVI.sz. második felében éri el Igalt.A háború alatt a magyar lakosság nagy része meghalt,fogságba került vagy elmenekült a településről.A Balkánról telepítettek be  lakosokat,akik védekezésül palánkvárat építettek a portyázók ellen.
     Az 1700-as évek elején a település fejlődésnek indult, kezdi visszanyerni mezővárosi jellegét.1720-ban 59  adózó háztartást tartanak nyilván a lakosok száma  kb.1600 fő .A fő foglalkozásuk földművelés,állattartás, szőlőtermesztés.
     A Rákóczi-szabadságharc  idején Vak Bottyán csapatai itt ütköztek meg a császáriakkal és súlyos vereséget szenvedtek.A csata uán a halottakat egy közös sírba temették, ide hordták halomba a romokat is,így keletkezett egy mesterséges domb. A dombra kálváriát állított a község ,amely ma is megtalálható az általános iskola mögött.
   A Rákóczi-szabadságharc bukása után egyenletes fejlődésnek indult a település.Igal Somogy egyik legnépesebb mezővárosa lett.A XVIII.század második felétől már létezett iskola is, a korabeli viszonyokat tekintve  jól képzett tanító oktatta a gyerekeket.
    1848-ig jelentős eseményről nem tudnak a történetírók.1848-ban Igal járási központ.Lakóinak száma:1420 fő .A jobbágyfelszabadítás után lassan megindul a polgáriasodás,a település mezővárosi rangját elveszti.A századfordulón, mint nagyközséget tartják nyilván.
     Az I.világháború komoly áldozatokat követelt Igaltól,a hősi halottak száma:54.Emléküket a templom falára helyezett márványtáblák őrzik.
    A kereskedelem és az ipar fejlődése  a két világháború közötti időszakban vett igazán komoly lendületet.A lakosság lélekszáma 1924-ben 2154 fő. Ebben az időben már állampéztára,postahivatala van.Négy malma ,négy vendéglője és kilenc különböző erőgépe működik.Megszaporodik a kézműves iparosok száma is.1932-től autóbuszvállalattal rendelkezett Puskás Gyula,működött drótkerítésgyártó üzem, tejfeldolgozó,téglaégető.
    A második világháború Igal fejlődését is alaposan megváltoztatta. Az első Mg.Tsz. 1950.augusztus 20-án alakult meg.1958-ban ismét elkezdődött a mezőgazdaság  szövetkezeti átszervezése.1959-ben a meglévő szövetkezet "Aranykalász" néven újjászerveződött és máig is működik . 1970-ben gyógyszertár , törpevízmű ,ABC áruház épült. 1980-ban átadásra került az új orvosi rendelő.Új munkalehetőségeket biztosított a SEFAG (Somogy megyei Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság), DÉDÁSZ(Dél-Dunántúli Áramszolgáltató ) Kirendeltsége , végül,de nem utolsó sorban az idegenforgalom.
      1947-ben a régi vásártéren fúrótornyot állítottak fe, ám olaj helyett 651 méter mélységből a 81°C-os  víz tört fel. A 60-as évekre ismertté vált a víz gyógyító hatása és megszületett a döntés a fürdő létesítésére.Szakemberek irányításával dolgozott a falu apraja-nagyja és 1962. augusztus 20-án  két medencével megnyították a fürdőt.Mára egyre népszerűbb  sok hazai és külföldi turista és gyógyulni vágyó látogatja,főleg Németországból és Ausztriából.
    A közigazgatás centralizációja a 80-as években teljesedett ki.Igal Közös Községi Tanács 9 település igazgatását látta el (Rácegres,Répáspuszta,Patalom,Magyaratád, Ráksi,Igal,Kazsok,Somogyszil,Gadács). Az Önkormányzatok megalakulása(1990.) óta Körjegyzőség működik Igalban és Polgármesteri Hivatal .